KIÁLLÍTÁS BUDAPESTEN 2021.12.10.
Víziók – Egy kiállítás képei, melyeken keresztül önmagunkra is találhatunk
Aki a Zentrum-Programme im HdU sorozat december 10-i rendezvényén oft lehetett, bizonyára új impulzusokkal, gondolatokkal és élményekkel gazdagodott, nemcsak a különleges festmények, hanem azok alkotóinak is köszönhetően. által is inspirálódva. Az est során a Magyarországi Németek Házának rendezvénytermében egy különleges hármas kiállítás megnyitójára és az ehhez kapcsolódó, Víziók című katalógus bemutatására került sor a Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár (Zentrum) és a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége (VUdAK) közös szervezésében. Schuth János, a VUdAK 1. elnöke nagy örömmel köszöntötte a három kiállító művészt: Hajdú Lászlót, Manfred Karscht és Kovács-Gombos Gábort, majd felkérte Wolfart János művészeti szakértőt, hogy mutassa be a festőművészeket, a kiállítást és az ahhoz kapcsolódó katalógust. Wolfart kiemelte, hogy ezúttal különleges, látomásszerű művekről beszélhetünk, melyek esetében a megfoghatatlanra, transzcendentálisra, egy másik világba vezető kapura érdemes gondolnunk. Bevezetőjében a három képzőművészt is bemutatta a közönségnek.
Hajdú László 1969 óta él Szentendrén, mint az Új Művésztelep alapító tagja. Stílusát konstruktivista kolorizmusnak vagy kolorista konstruktivizmusnak nevezhetjük. Geometrikus művészetét harmóniákkal oldja, a különféle vonalak színekkel és azok átmeneteivel válnak éterivé, ahogyan az a kiállított képein is jól látható.
Az egykori NDK-ból áttelepült Manfred Karsch művészetét szintén meghatározta a konstruktivizmus. Az elmúlt 10-12 évben elfordult a szigorú és sterilnek érzett geometrikus formáktól, festészetében nagyobb hangsúlyt fordít már a színekre ezeket azonban nemcsak ecsettel viszi fel, hanem spricceli és csurgatja is az adott felületre. Képein a természet, elsősorban az erdő ismerhető fel, ugyanakkor a közönséget „asszociatív absztrakcióra” invitálja.
Kovács-Gombos Gábor műveit kortárs vallásos képzőművészetként értelmezhetjük. A művész több mint húsz éve az absztrakt vallásos-transzcendentális festészetnek szenteli művészetét egyfajta változatlan és összetéveszthetetlen időszerű-időtlen stílusban alkotva. A szemlélőben művei révén olyan benyomások és érzelmek keletkeznek, melyekből reményt és energiát meríthet, melyek által lelki élményhez, egyensúlyhoz juthat.
Ahogy Wolfart is megjegyezte, a művészekről és művészetükről Víziók című kétnyelvű katalógusban még részletesebben olvashatunk. A reprodukciók természetesen nem tudják teljesen visszaadni azt, amit élőben láthatunk, az igényes kiadvány mégis jó ismerkedési alap a három művészt és sajátságos világukat illetően.
A művészekkel való izgalmas beszélgetés során a művész küldetéséről, alkotásról, világlátásról, illetve saját művészetről való véleménye kapcsán Kovács-Gombos Gábor mindhármójukra és a kiállításra vonatkozólag is igen találó gondolatokat fogalmazott meg. Itt kifejtette, hogy a természeten, a fényeken és jelenségeken, illetve a nagyobb, teremtett világon keresztül találhatunk vissza önmagunkhoz. Így inkább kellene a természet vagy a transzcendens absztrakt módú ábrázolására, mint az emberi alakok figuratív, reális szemléltetésére törekedni. A néző képzeletét nem szabadna megkötni a figuratív ábrázolással, hagyni kellene őt inkább az absztrakt művészet segítségével kötetlenül tovább gondolkodni, önmagát megtalálni a festmény foltjaiban, vonalaiban. A képnek és ezzel a művésznek is mindig mondania kell valamit, nemcsak egyfajta „önmagáért való dekoratív játékot játszania”.
A beszélgetést követően Bradean-Ebinger Nelu, Valentin István és Korb Angéla VUdAK-tagok olvastak fel műveikből. Azt pedig, hogy az alkotások milyen mondanivalót tartalmaznak, milyen hatással vannak a nézőkre, a rendezvény után mindenkinek lehetősége nyílt megvitatni az alkotókkal.
Frei Nándor
Fotók: Grund Lajos
